A nappalit ebesítettem számára, mindent elpakoltam amit rághatónak ítéltem, csak a neki szánt játékok, csipogók, rongybabák maradtak a padlón és temészetesen a bútorok lábai.
Hát ez utóbbiak kivételével az éjszaka abból állt, hogy legalább hatszor áttrendezte a holmijait egyik sarokból a másikba és onnan vissza aztán megint át és így tovább.
Négykor még pakolászott és gyorsan rájött hogyan kell hangot kicsikarni a műanyag csipogó brokkoliból. Ő bírta tovább én valamivel hajnali négy után elaludtam, de hatkor jött az ébresztő nyafi, kanapéra ugrálás, nyaldosás stb...
Reggeli után a kertben úgy rohangált mint aki meg van zavarodva! Hihetetlenül él, mindenre ugrik, ugatja magát az ajtó üvegében, és hatalmas lelkesedéssel osztja a csókokat.
Egy dologban már most biztos vagyok, ez köztünk életre szóló szerelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése